A függőcinege (Remiz pendulinus pendulinus), Európában és Ázsiában is előforduló gyakori faj. Angol neve: European Penduline-Tit. Népies neve: fügemadár, zacskós madár. Budapesten is időszakosan fellelhető a kis termetű madár. 2012 telén február közepén például egy tucat egyedből álló kolónia huzamosabb ideig a budai Feneketlen-tó nádasaiban tanyázott.
A városi példányok rendkívül közel engednek, akár 3-4 méterre is megközelíthetőek, viszont mozgékonyáguk miatt a fényképezésük mégsem annyira könnyű feladat.
Méret: Kis termetű 10,5-11 cm hosszú a madár, a szárnya pedig 5-5,5 cm, 16-18 cm a szárnyfesztávolsága. A tömege 8-11 gramm.
Számuk: Magyarországon 4500-13000 körül található a fészkelő párok száma, Nyugat-Magyarországon és a Hortobágyon gyakori. Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 Forint. Európában hozzávetőlegesen 210 000-420 000 fészkelő pár található, ez majdnem az összállomány fele.
Besorolás: A függőcinege a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj.
Leírás: A közeli fényképeknek köszönhetően a nemek közötti különbségek is megfigyelhetők. A hím élénkebb színű és vastagabb a fekete szemüvegszerű foltja. A fiatal példányok inkább a tojóra hasonlítanak világosabb a színezetük, viszont egyáltalán nincs szemüveg foltjuk.
Besorolás: A függőcinege a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj.
Leírás: A közeli fényképeknek köszönhetően a nemek közötti különbségek is megfigyelhetők. A hím élénkebb színű és vastagabb a fekete szemüvegszerű foltja. A fiatal példányok inkább a tojóra hasonlítanak világosabb a színezetük, viszont egyáltalán nincs szemüveg foltjuk.
Vonulás: Rövidtávú vonuló, de néha áttelel. A legtávolabbi Magyarországon gyűrűzött példány 1155 km-re került meg Lettországban.
Életkor: A leghosszabb életű szabadon gyűrűzött európai példány 6 éves és 1 hónapos volt.
Hang: Finom enyhén mélyülő [tszííü, csíű ...szürrr... tvitvi...] stb.
Szaporodás: Általában vízpart mellett élő fűzfák ágvillájába szövik a lelógó, szűkített szájú zsák alakú fészküket. Évente kétszer is költhet, fészekaljanként 5-8 tojással. A költés 12-14 napot vesz igénybe, a fiókák 18-26 nap után repülnek ki. A tojó sokszor a hímet magára hagyja a tojásokkal és további fészek és hím után néz. A fészek elhagyása és az új párosodás többféle séma szerint zajlik és valószínű, hogy a genetikai állomány javítását szolgálja.
Tojás: A tojások színe fehér, a méretük 15x11 mm.
Egyéb érdekesség: A függőcinege fészkét régebb kapca helyett használták annyira puha, meleg és tartós volt.
Egyéb érdekesség: A függőcinege fészkét régebb kapca helyett használták annyira puha, meleg és tartós volt.
Csodaszép képek!
VálaszTörlésLáttad, hogy én is nagyon sok madarat fotóztam?
Jobban ismerem az itteni madárvilágot, mint a férjem :D
Persze, a képeim koránt sem olyan jók, mint a tieid :)
Köszönjük szépen (a fényképek ezúttal a férjemet dicsérik)! és ha megtaláltad ezt a félig kész (valójában még titkos) blogot, akkor mostmár komolyan vesszük és elkezdünk dolgozni rajta :)
VálaszTörlésnagyon különleges madarakat fotóztál! igazi csemege lehet Ausztrália laikus madarász szemmel is!
Tényleg az, mert nem lehet nem észrevenni a rengeteg különleges madarat. Ráadásul ahol mi lakunk, több nemzeti és természetvédelmi park is található. A szomszédunkban (egy üres telken) pedig bozótpulykák élnek, naponta kétszer átgyalogolnak a kertünkön. Rendszeresen látjuk a kis pulykacsibéket, ahogy a kertünkben kapirgálnak. A bozótpulyka Sydneynek ezen a részén elég ritka ahhoz, hogy számontartják, hol fészkelnek, a mieinkről tőlem szereztek tudomást. Néha nem tűnik olyan nagy szerencsének, hogy itt élnek, mert ugye hajlamosak feltúrni a kertet, de nálunk még nem csináltak nagy kárt.
VálaszTörlés